Mi fán terem a kavics?

A kavics az a dolog, amit szinte mindenki ismer. Még látni sem kell hozzá, hogy érezzük a talpunk alatt korcogását, amikor egy városi parkban sétálunk éppen, vagy amikor az útszéli padkáról lelépve találkozunk az édes, nyers anyafölddel és tapasztaljuk, hogy ez az átmenet nem mindig ilyen konkrét váltás, betonról földre, hanem van ott más is, mégpedig – kavics.

A kavics eredete

Nehéz volna megmondani, hogy a kavics maga milyen régóta lehet jelen az emberiség történetében. Ha jobban belegondolunk, akkor valószínűleg – minden túlzás nélkül -megállapíthatjuk azt is, hogy a kavics minimum egyidős az emberiséggel. Ez a megállapítás a kavics esetében minden bizonnyal erősen alulról karcolja a valóságot, vagyis igen messze járhatunk tőle. Kavics már akkor is volt a Föld kerekén, amikor az emberi faj még sehol. Ezt kis földrajz átismétlés után gyorsan beláthatjuk. De ha a kavics jóval idősebb az embernél, akkor meddig vezethető vissza a keletkezése? A kavics kialakulása valószínűsíthetően földtörténeti léptékekben mérhető, ha a kavics éppen nem galaktikus, vagy kozmikus léptékű folyamatok egyik mellékterméke: http://www.fuvar-oda.hu/kavics  A kavics egy picit a föld szimbóluma is, bár annak meglehetősen terméketlen vonatkozásában. A kavics a föld felszínén száraz és nedves is lehet. Ha azonban a kavics már készen a világűrből érkezett hozzánk a kozmikus por kavargása, sűrűsödése és kiterjedése révén, akkor bizony esélyünk sincs arra, hogy megállapítsuk keletkezésének idejét. Ilyet csakis becsülni lehetne.

kavics

A kavics formálódása

A kavics alapesetben kisméretű kődarabok összessége, amelyek többnyire gömbölyded zárt formát öltenek, alakjukat általában folyami, illetve vízparti hordalékként való utazásuk során nyerték el, mely szinte sima felületűvé koptatta őket. Az alkotóik lehetnek különféle ásványok, az általánosan elterjedt kőzet anyagoktól egészen a modern emberi társadalmak által oly értékesnek tartott ritka földfémekig. Tehát legszebb példányai többnyire vízi úton keletkeznek, mire elnyerik jellegzetes alakjukat és persze a színüket is. Melyik kisgyermek ne csodálkozott volna már rá a kavics, eme természetes képződmény gazdag és szemet gyönyörködtető színvilágára? Melyik iskolás ne játszott volna már egy marék kavics segítségével valamilyen kiszámolósdit? Melyik gyermek ne érezte már volna, hogyha ha pont felé repül egy kavics, akkor az valószínűleg fájni fog, ha eltalál? A kavics egy nagyon kemény dolog. A kavics rideg, élettelen, ugyanakkor szép is. A természet szüntelen mozgásának, teremtő és pusztító folyamatinak néma tanúja, amit felveszünk, ha fiatalok vagyunk és leejtünk, ha meghalunk.

Hogy jut hozzánk a kavics?

A kavics eljuthat hozzánk tudatos és módszeres gyűjtési és termelési folyamat eredményeként, de az is előfordulhat, hogy a kavics már a lábunk alatt hever, szinte mikor már megszületünk. A kavics az emberi élet hosszához viszonyítva hallhatatlan. Amennyire mindenütt ott van és rendelkezésre áll a kavics, annyira a része lett modern életünknek is. Manapság teherautókon, billenős kocsikon és trélerekkel kerül a kavics egyik helyről a másikra. Markolókkal rakodják a kavics tonnáit nagy léptékben és könnyedén, míg lapáttal kezükben dolgozó serény munkásemberek verítéke által terítődik a kavics mindenfelé.

A kavics élete napjainkban

A kavics kitűnően érzi magát a folyó és a patak alján is, ahol néha az erős sodrás hatására kicsit lejjebb gurul a folyás irányában, hogy megtegye útját az idő végtelenjén. A kavics ugyanakkor prímán elvan a tó partján is, ahol szerelmesek dobálják be őket a vízbe, hogy csodálhassák a tó tükrén megjelenő fodrozódást. A kavics időtlen voltát és csendes nyugalmát azonban semmi sem szimbolizálja jobban, mint a japán kertrendezés művészetének közkedvelt motívuma, amikor pár darab kavics fekszik egymás hátán, némán, nyugalomban.

Köszi ha megosztodShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn