radiátor

Így használd a radiátort: tippek neked

Radiátor használat felsőfokon

Az ember szereti, ha kézben tartja a költségeit. Legyen szó az akár konkrétan a pénzről, akár a különböző nyersanyagok, alapanyagok felhasználásáról. Ez igaz a fűtésre is, jó, ha tudjuk, mikor mit csinál a radiátor. Természetesen nem kell mániákusan lesni a hőmérő higanyszálát, de egy-két ésszerű odafigyeléssel visszafoghatjuk a fölösleges fűtést az otthonunkban. Ezt tehetjük a saját pénztárcánk kímélése érdekében, de tehetjük környezettudatos megfontolásból is. Egy a lényeg, a radiátor mindennapos használatában nem kell nagy áldozatokat hoznunk és máris lényegesen csökkenteni tudtuk az energia felhasználást az alábbiak segítségével.

Radiátor légtelenítés

A hosszan tartó hidegben fokozatosan hűlnek ki a lakások, otthonok. Ahol magunk döntünk a kazán beindításáról, viszonylag egyszerűbb dolgunk van, mint ahol várni kell a távfűtés beindítására. Viszont mindkét helyzetben igaz, hogy a radiátor típusok mindegyikénél hasznos a fűtésszezon elején a légtelenítés. Az eredmény csendesebb, de mindenek előtt hatékonyabb üzemelés és a fűtőtestek élettartamára is jótékonyan hat az eljárás. Hovatovább nem szükséges szakemberhez fordulnunk, egy egy készülékben a légdugó megszüntetését magunk is elvégezhetjük. Érdemes kiemelni, hogy bizonyos szolgáltatók vagy közös képviseletek strangonként, fővezetékenként szoktak légteleníteni. Megtehetjük hát, hogy előbb tájékozódunk. Akkor gyanús, hogy légrés keletkezett a radiátor belsejében, ha például az alja forró, a teteje pedig nem veszi át a hőt. Ilyenkor a következő módon végezhetjük el a légtelenítést.

Szükségünk lesz egy légtelenítő kulcsra, ami barkács-, illetve szakboltban beszerezhető, egy edényre, ahova a vizet ürítjük, illetve egy törülközőre, hogy szárazra töröljük a légtelenítő környékét. Ha mi kezeljük a kazánt, jó, ha leállítjuk a művelet erejéig a keringető szivattyúval együtt. A radiátor oldalán, törölközőszárító esetén annak tetején keressük meg a kézi légtelenítőt. Ebbe illesszük bele a kulcsot, fordítsuk óramutató járásával ellentétes irányba, közben ne felejtsük az edényt alátartani. Fél fordulat elég lesz.

Ha sziszegő hangot hallunk, levegő volt a rendszerben és épp távozik, hagyjuk nyitva a szelepet, amíg el nem hallgat és a víz egyenletesen csobogni nem kezd az edénybe. Ha eleve csobogott, akkor jó hír: nincs levegő a készülékben. Zárjuk jól el és töröljük szárazra a környékét a rozsdásodás elkerülése érdekében. Kész is.

A radiátor használat aranyszabályai

Első és általánosan legfontosabb: ne fűtsük agyon a lakást! Főleg a mostanában járatos rekkenő hőségek után, mikor ténylegesen beköszönt az ősz, hirtelen kell átállnunk egy cudarabb időre. Ez azonban nem jelenti, hogy huszonnyolc foknak kéne lennie a lakásban. Sőt! Ha fázunk, ne a radiátor kapcsolójához nyúljunk először, hanem a szekrénybe egy pulóverért. Jön a tél, nem kell csodálkozni, hogy az ujjatlanban már hideg van. A lakás azon pontjait, amit nem használunk, teljesen fölösleges huszonkét fokon tartani, kiemelten igaz ez a hálószobára. A radiátor jó lesz tizennyolc fokon is, hiszen nappal itt alig tartózkodunk, este pedig egészségesebb és pihentetőbb is, ha kicsit hűvösebb van.

A radiátor hőleadása nagyban függ a szabad felülettől. Ezért, ha azon szárítunk, eltakarjuk, azon pihen a macska, kevésbé hatékony. A hőszivárgás sokkal jobb, ha szabadon marad a készülék és az érzet is kellemesebb, mintha csak közvetve éreznénk a meleget. Ha szeretnénk teljesítmény és hőleadás alapján összehasonlítani a készülékeket, a netradiátor webáruház honlapján könnyedén megtehetjük.

A párás levegőt melegebbnek érezzük, és egy 40-60%-os páratartalom az egészségünknek is ideális. A szobanövények eleve párásítanak, de tehetünk sóval kevert vizet is a radiátor mellé, hogy a kívánt hatást elérjük. Beruházhatunk párologtató készülékre is.

A radiátor segédei

Nyáron, amikor a rekkenő hőségtől szeretnénk megszabadulni, bevett szokás, hogy nappal, amíg odasüt a Nap, elhúzzuk a függönyöket, lehúzzuk a redőnyt. Ez az extra „szigetelés” a hideg ellen is jól működik. Esténként érdemes elhúzni a sötétítőfüggönyt. Eleve érdemes megfelelő szigetelést biztosítani, illetve azokat a helységeket elzárni, ahol ez nem biztosított.

Fontos tudni, hogy az úgynevezett szakaszos fűtés a leginkább energiapazarló. Ha a radiátor nem tartja szinten a hőmérsékletet, és a helység kihűl, sokkal több energia ismét felfűteni. Hosszabb távollétekkor jó, ha mérlegeljük otthonunk szigetelését. Ha rossz a szigetelés és szökik a hő, viszonylag nagy energia a szinten tartás és azzal járunk jobban, ha hagyjuk kihűlni és egyszer újra felfűtjük. Ellenben, ha a helységek hő tartása megfelelő, jobban járunk, ha csak alacsonyabb hőfokra állított radiátor mellett utazunk el. Ugyanezt a módszert kicsiben is megvalósíthatjuk, ha nappal nem tartózkodunk otthon. Ugyanúgy el is sötétíthetünk, feltéve, hogy nincsenek szobanövények, vagy háziállatok.

A bojlert sem érdemes tűzforróra állítani, hiszen úgyis kevernénk hozzá némi hideg vizet. Viszont a forró víz forrón tartása energia, amely ebben az esetben fölösleges is. Emellett a vízkő képződés is intenzívebb magas hőfokon, így nem csak energiát spórolhatunk, ha lejjebb vesszük a készüléket, hanem az élettartamát is növelhetjük.