A gázkazán gyakoribb típusai

A kondenzációs gázkazán

Hogy miben más? Több gyártó tart a termékkínálatában olyan kondenzációs gázkazán típusokat, amelyekkel lehet fűteni is, ugyanakkor persze alkalmasak használati meleg víz előállítására. Egy kifejezetten erre a célra megkonstruált hőcserélőnek a jóvoltából a fűtési funkció és a használati meleg víz előállítása akár egymástól teljesen külön is működhet. Ezekkel fűthetünk és meleg vizet is előállíthatunk – természetesen igény szerint. Egy külön erre fejlesztett hőcserélő segítségével a fűtésnek és a használati meleg víznek az előállítása párhuzamosan, teljesen külön is megvalósulhat. A legkorszerűbb kondenzációs fűtéstechnológiának köszönhetjük, hogy a maguk nemében nemcsak hogy kiváló a hatásfokuk, de egyúttal nagyon környezetbarát megoldások is. Mindezek okán a mindenkor igényelt hőmennyiséget nyújtják, így szinte minden üzemmód 100%-nál magasabb víz oldali hatásfokot ad már, amelyre egy régi típusú gázkazán még képtelen lett volna.

Gázkazán bekapcsolása

Bizonyos gyártók modelljei alapvetően földgázzal üzemelnek, de működtethetők akár PB gázra való átállással is. Jól összerakott, egyszerű konstrukciók, melyeket egyszerű használni és a karbantartást is ritkán igényelnek. Az ilyen gázkészülékek, melyekkel fűthetünk is és meleg vizet is előállíthatunk a leggyakoribb háztartási méretekben nagyjából 20- 40kW teljesítménytartományban mozognak.

Amennyiben a funkció kérdésében már mindent tisztáztunk és tudjuk, hogy mit rendelünk meg, az egyik legsarkalatosabb kérdés az elhelyezés szokott lenni. A kazán nem kicsi, … Tovább olvasom ->

A vegytisztítás és vegytisztító szükségessége

Nem kell sokat gondolkodnia az embernek, hogy ruhadarabjait illetően mitévő legyen, ha azok bepiszkolódnának. Manapság szinte minden öltözékünket ellátják gyártóik a tisztításukhoz szükséges információkkal, melyek ideális esetben tartalmazzák a tisztítás javasolt, vagy kizárólagos módjait, (pl.: vegytisztítás , mosógépben hány fokon mossuk, stb) körülményeit és hőmérsékletét, valamint az anyagukat és annak százalékos arányban feltüntetett összetételét. Az általános ruházat viszonylag könnyű terep ilyen szempontból, hiszen a leggyakrabban pamut, vagy műszálas, valamint az újabban gyakori, kevert szálas összetételű ruházati cikkek nem igénylik a vegytisztítás komplexitását, és viszonylag könnyen tisztíthatók otthon mosógéppel, vagy akár még kézzel is – bár ez utóbbi fáradtságos és időigényes melót a modern városi ember inkább szereti lepasszolni valami programozható automatának, hogy ezzel is több ideje maradjon egyéb, számára fontosabbnak ítélt tevékenységekre, mint mondjuk focimeccs nézése közben a jól megérdemelt sör elfogyasztása, csak hogy sztereotip élő példával is szolgáljunk.

Vegytisztítás

Mikor kell vegytisztító?

Visszatérve a textíliákon és ruhaneműkön elhelyezett információs cetlire: alapvetően kis hőfokon (30-40 fok) áztatással és mosószerrel egy csomó szennyeződést el tudunk távolítani. Hatvan fokon már a makacsabb, szennyezettebb és színeződésre inkább hajlamos fehérneműk is jól tisztíthatóak, kritikus esetben a 90 fok környéki főzőmosást vetjük már be, ha semmi nem oldotta meg a problémát és maga az anyag is … Tovább olvasom ->

Tudnivalók védett tárgyak tulajdonosai számára


(Kivonat a védett kulturális javakra vonatkozó jogszabályokból)
A védetté nyilvánított kulturális javakra különleges előírások vonatkoznak, melyekről “A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény 13-16. §-ai rendelkeznek.

Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni kizárólag írásbeli szerződés alapján lehet. (13.§ (1) bekezdés)

Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. (13.§ (2) bekezdés)

Védett gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak a Kulturális Örökség Igazgatósága előzetes hozzájárulásával idegeníthető el. (13.§ (3) bekezdés)

A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni. (14.§ (1) bekezdés)

Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak a Kulturális Örökség Igazgatósága engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet. (14.§ (2) bekezdés)

A védett kulturális javakat, illetőleg a védési határozatban foglaltak betartását a Kulturális Örökség Igazgatósága a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni. (14.§ (3) bekezdés)

A védett kulturális javakkal kapcsolatos – a védetté nyilvánító határozatban szereplő – adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Kulturális Örökség Igazgatóságának. (14.§ (4) bekezdés)

A védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Tovább olvasom ->